Jegyzőkönyv

a Kolozsvári napok rendezvénysorozat időpontjának kijelöléséről és a város „brandjének”, márkajegyének kialakításáról összehívott egyeztetésről

Időpont: 2010.02.02.

Helyszín: EME székház

Jelen vannak: a kolozsvári egyházi, civil és politikai szervezetek képviselői, a város érdeklődő polgárai

Gergely Balázs, az EMNT Kolozs megyei szervezetének elnöke bevezetőjében az egyeztetés célját fogalmazta meg, illetve az egységes álláspont kialakításának szükségességét.

Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnöke kifejti, hogy a kolozsvári tanácsban már évek óta napirendi kérdés Kolozsvár napjainak megszervezése, ami a múlt héten megszervezett ötletbörzéhez vezetett. A kolozsvári magyarság és az őket képviselő civil szervezetek jogosultak beadványt nyújtani ez ügyben. A mai találkozó célját 3 pontban foglalta össze: véleményt kell kialakítanunk a város napjai (5-7 nap) időpontjával kapcsolatban, és a logóval kapcsolatban, és meghatározni azt, ahogyan a kolozsvári magyarság kíván bekapcsolódni ebbe a rendezvénysorozatba. A közös vélemény megfogalmazását sürgette, majd kifejtette, hogy annak ellenére, hogy a városi tanács hozza meg a döntést, most jó esélyünk van beleszólni abba. Felszólította a jelenlévőket, hogy először az időpont és a brand ügyében fejtsék ki véleményeiket.

Gergely Balázs jelezte, hogy az est meghívottja Kádár Magor, a BBTE Kommunikációs tanszékének vezetője, aki a brand mibenlétét ismerteti majd.

Czika Tihamér összefoglalta, hogy mi történt a múlt heti közvitán a Városházán, majd a városnapok megszervezése kapcsán hozzátette, hogy a magyarságon múlik, hogy mennyire lesz magyar ez a városnap.

Csoma Botond, RMDSZ városi tanácsos, a javaslatok letételének módját ismertette. A dátum megfogalmazásánál hangsúlyozta, hogy etnikummentes, független dátumot kellene választani.

Kádár Magor, a BBTE Kommunikációs tanszékének vezetője a brand fogalmának ismertetésénél kihangsúlyozta, hogy az arculatot azokra az értékekre kell építeni, amelyeket a városnak fel kellene vállalnia. Először az értékeket kell megfogalmazni, mivel az új logó és a címer is az értékeket képviseli. A stratégiai tervbe a közösség értékeinek kellene bekerülniük, majd a sepsiszentgyörgyi példán keresztül érzékeltette a folyamatot. Majd újra hangsúlyozta, hogy azokat az elemeket kellene megtalálni, amelyek egyediesítenek minket, amelyekre az arculatot alapozni lehet. Fontosnak tartja az egységes vélemény kialakítását.

Molnos Lajos hozzáfűzte, hogy a múlt heti bemutatott munkáknál két hangsúlyos elem jelentkezett: az egyetemi város és a multikulturalitás.

Mátis Jenő felszólította a jelenlévőket, hogy a Molnos Lajos által megfogalmazott hármas csoport első két eleméről beszéljenek.

A hozzászólásokat Gaál György, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, nyitotta. A dátummal kapcsolatban kifejtette, hogy a két leglogikusabb ünnep a júl.2. (várossá nyilvánítás) és az aug. 19. (királyi várossá nyilvánítás). Azonban hozzátette, hogy a dátumot nem szabad eseményhez kötni. A májussal kapcsolatban fenntartásait fejezte ki, mivel Erdély városainak 3/4-e ebben a hónapban ünnepel, ami ugyan nem gond. A minket képviselő értékek felsorolása mellett (Szent Mihály templom, Mátyás szobor, Mátyás király szülőháza, Bethlen bástya, Farkas utcai templom, Kolozsmonostor, Szent György szobor) fontosnak tartja az egyetem bekerülését. Véleménye szerint az 5 napból egyet magyarrá kellene nyilvánítani, majd hozzátette, hogy a Kolozsvár Társaság is beszállna a programokba épületek bemutatásával.

Asztalos Lajos, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, egyetértését fejezte ki az előtte felszólalóval az augusztusi dátum kapcsán, mivel ezt tartja a legfontosabb dátumnak Kolozsvár létében. A jelképpel kapcsolatban kifejtette, hogy a városnak már 1311 óta van címere, amely 1849-ig volt érvényben, hozzátéve, hogy ezt a címert kellene elővenni. Még egy jelképet említett a piros-kék zászlót, közepében a címerrel, amellyel hangsúlyozni tudjuk a város történetiségét.

Boros János, volt kolozsvári alpolgármester megjegyezte, hogy Kolozsvárnak nincs jóváhagyott címere, a régit kellene érvényesíteni. Véleményes szerint az egyetem a legjellemzőbb a városba, mellette a multikulturalitásnak kellene bekerülnie, logónak pedig a Mátyás szobrot javasolja.

Konnert Kázmér, Máté András Levente irodavezetője a képviselő nevében jelezte, hogy Asztalos Lajos ajánlatát támogatják, az aug. 19-26. közötti időpontot.

Furu Árpád a Transylvania Trust egyeztetett véleményét közölte, miszerint a város alapításának ideje a legmegfelelőbb, viszont nem kellene az egyetemistákat sem kihagyni, majd hozzátette, hogy jó lenne megtartani a város egykori brand-jét, a „Kincses Kolozsvárt”, ami románul is jól hangzik. A szervezőbizottság létrehozatalát sürgette.

Tibád Zoltán, Kolozsvár Társaság és EMT, megjegyezte, hogy alapvető érték a multikulturalitás. Fontosnak ítélte azt a tényt, hogy Kolozsvár Erdély fővárosa, és az is fontos, ahogyan ezt ebbe a brand-be beépítjük, képviseljük.

Székely Örs, a Református Kollégium diákja szerint alapvető érték a multikulturalitás és Erdély fővárosa, a régi címert támogatta, a rendezvények idejének pedig júl. vagy aug.-t jelölné meg.

Herédi Zsolt, Életfa Egyesület, magánvéleményében kifejtette, hogy az értékektől és időpontoktól függetlenül olyan érvelést kell kitalálni, amelyet a román többség elfogad. Az időpontnál fontos figyelembe venni, hogy kiknek készül az esemény, a diákoknak vagy az itt lakók számára, majd hozzátette, hogy a világvárosokkal ellentétben a nyári hónapokban nincs élet a városban, ezt kellene tartalommal, rendezvényekkel megtölteni.

László  Miklós, Kolozsvár Társaság, nem tartja jó ötletnek a magyar napot, szerinte folyamatosan kell magyar rendezvényeket tartani majd. Véleménye szerint Kolozsvár zászlóvivője a színház is lehetne, tekintettel az első magyar színházra, majd hangsúlyozta, hogy a filmgyártásnak is hagyományai voltak. Hozzátette, hogy a Transzilvánia név is húzóerő, mindenki ismeri, ezért nem szabad kihagyni. A rendezvények alkalmával szívesen vállalják a Kolozsvárt megjelenítő fénykép kiállítást.

Gergely Balázs az EMNT egyeztetett véleményét fejtette ki, hogy a dátumoknál mindhármat megfelelőnek tartják, azonban fontosnak ítélik olyan dátum kiválasztását, amely támogatottságot élvez. A májusi dátumot kompromisszumos dátumnak tekintik, azonban a két nyári dátum megünneplését is fontosnak tartják – alternatív megoldást jelenthetne itt az augusztus 19-i magyar napok megszervezése. A brand meghatározásánál óvatosságra intette a jelenlévőket a multikulturalitás terén, hiszen az nyilvánvalóan nem működik a városban. Véleménye szerint csomagban kellene gondolkodni, feltételekhez kellene kötni a város valós multikulturálissá válását.

Csoma Botond magánvéleményét fejtette ki az elhangzottakkal kapcsolatban, majd kérte a jelenlévőket, hogy vegyék figyelembe a tanács összetételét, ahol a 22 román tanácsos mellett 5 magyar tevékenykedik. Ennek megfelelően a mai egyeztetésen hozott döntésnek realitás-közelinek kell lennie. Véleménye szerint az augusztusi dátum nehezen kommunikálható a Magyar Királysággal való kapcsolata miatt, nem kellene konkrét dátumhoz kötni. Kihangsúlyozta, hogy Kolozsvár elsősorban egyetemi város, ezért olyan időpont szükséges, amikor ők is a városban tartózkodnak. Herédi Zsolt véleményére reagálva megjegyezte, hogy a nyári pangás miatt a polgármesteri hivatal felelős.

Csigi Levente, azt a kérdést tette fel, hogy érdemes-e magunknak elkészíteni a brand-et.

Egyed Ákos, az EME elnöke, kijelentette, hogy a Gergely Balázs megfogalmazta multikulturalitást lehetne finomítani, amit az EME 150 évvel ezelőtti alapítása körüli véleményekkel támasztott alá. Hangsúlyozta, hogy olyan intézmények jöttek akkor létre, amelyek az erdélyiséget képviselték, mint pl. az EME, az Egyetemi Könyvtár.

Czika Tihamér megjegyezte, hogy a múlt heti gyűlésen jelen volt a multikulturalitás, és nem azért kell küzdenünk, hogy ez egy multukulturális város. Véleménye szerint a városháza nem akar bennünket kihagyni, a magyar örökséget nem kihagyni akarják, hanem semlegesíteni. Hozzátette, hogy két lehetőséget lát: vagy saját brand-et kialakítani, ha van rá keret, vagy beszállni a városházán másodikként bemutatott projektbe tanácsi lobbival. Majd kihangsúlyozta, hogy etnomentesíteni kell minden területet. Jónak találta a májusi időpontokat, illetve az Erdély fővárosa megjelenítését, amit véleménye szerint a polgármester is szorgalmaz.

Kovács Sándor, római-katolikus főesperes levelét Gergely Balázs olvasta fel.

„Gergely Balázs  és Molnos Lajos részére

Köszönöm „Felhívásukat”, amelyet tisztelettel és örömmel fogadtam. Sajnos személyesen nem tudok részt venni, hisz február 2-án Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe van. Véleményemet szeretném röviden tudatni. Ha felfigyelnének, a vitát a régi erdélyi szokás gyorsan megoldaná. A város és falunapokat mindig a helységek búcsúja határozta meg. Ma is így van Erdélyben. Ezért hívták a búcsút a falu és város vádőszentjének ünnepét, vármegyenapnak.

Ezeken a napokon tartották a nagyvásárt a településeken.

Kolozsváron pl. Szent Mihály ünnepe előtti héten voltak  és a búcsúünneppel zárták.

Isten áldása kísérje munkájukat! Szándékukat dicsérem, de nem lesz könnyű.

Tisztelettel,

Kovács Sándor

főesperes, kanonok, plébános”

Rácz Norbert, ODFIE, szerint az alapértékek közül a kulturális főváros jelleg a legalapvetőbb, ennek van létező alapja. A dátum meghatározásánál nem tartja fontosnak a konkrét dátum meghatározását, magánvéleményében azonban az augusztusi dátumot tartja előnyösnek. Véleménye szerint nem kellene annyira elköteleznünk magunkat az egyetemisták mellett, sepsiszentgyörgyi példát felhozva felépíthetnénk olyan városnapokat, amely értéket képvisel, fogalommá válik. A hivatalos program keretén belüli magyar jelleg megmutatkozásánál fontosnak tartja a folyamatos magyar rendezvények megszervezését.

Csép Sándor, MPP, kételkedését fejezte ki az ötnapos rendezvénysorozat színvonala miatt. A dátummal kapcsolatban az augusztusi 19-ét tartja legmegfelelőbbnek, a logónál pedig a 3 bástyát a kapuval, ami jelképezi, hogy amit a város létrehoz, azt megőrzi. Bevezetné a Claudiopolis megnevezést a többnyelvűség érdekében.

Tonk István, Erdélyi Református Egyházkerület, az augusztusi dátumot támogatja, amit az idegenforgalom fellendítésével alátámasztva lehetne eladni a városházán. A “Kincses Kolozsvár” szókapcsolat román fordításaként a “Comoara Ardealului” kifejezést ajánlja.

Tibád Zoltán kifejtette, hogy a városi tanácsnak javasolnia kellene egy professzionális bizottság létrejöttét, jó lenne a szakmaiság felé eltolni ennek a kérdésnek a megvitatását, mivel Kolozsvár megérdemel egy jól előkészített városképet. Majd hozzátette, hogy augusztusban a civil szervezetek szervezhetnek magyar napokat, a kettő nem zárja ki egymást.

Simpf Norbert, magánvállalkozó, megfogalmazta azt az alapkérdést, hogy kinek szól ez a brand, amely egy kommunikációs eszköz lesz majd mindannyiunk számára, és hogyan definiálja magát a város. Véleménye szerint a város jelenleg nem kommunikálja önmagát, amit legjobban a külföldiek érzékelnek. Közös nevezőt kell találni ilyen téren is, hogy idevonzza a turistákat, az érdeklődőket, és nem az egyetemisták felé kell az értéket megfogalmazni. Ha egyetemi városként határozzuk meg, akkor viszont be kell vonni az egyetemeket, és meghatározni, hogyan jelennek meg a városban.

Molnos Lajos közbevetette, hogy rólunk szól ez, de főképp másoknak.

Fekete Emőke, RMDSZ megyei tanácsos, szerint fontos, hogy beszélgessünk a témáról, és hogy szakmailag jól elkészült anyag szülessen, ami ezekre a beszélgetésekre alapoz. Hozzátette, hogy pályázati lehetőség is van, a városháza több száz ezer euróval rendelkezik branding elkészítésére.

Guttmann Szabolcs, Guttmann & Co. Tervező cég, a nagyszebeni példát hozta fel, ahol 2004-ben összeültek a kulturális intézmények képviselői a város kultúrájának képviseletéért, hangsúlyozva, hogy Kolozsváron is a profizmus irányába kellene elvinni ezeket a beszélgetéseket. Megjegyezte, hogy jogdíjai vannak a logónak, erre is oda kell figyelni, hiszen az érzi magáénak, aki fizet érte. Véleménye szerint Kolozsvár főtere egyesíti magában a logót és a brand-et, ami maga a díszlet, ugyanakkor benne van Napoca is, így különböző kulturális rendezvények helyszíne lehet. Lényegesnek tartja, hogy észrevegyék a kialakított központot, amit színpadként használhatnak

Molnos Lajos felszólalásában megjegyezte, hogy fontosnak tartotta a Gergely Balázs irányából származott beszélgetés kezdeményezését. Az elhangzottakkal kapcsolatban kifejtette, hogy fontos részt vennünk ebben a rendezvénysorozatban, illetve a saját anyag benyújtása a városházára. Végezetül felszólította a szervezeteket a saját anyag elkészítésére.

Rácz Norbert véleménye szerint a konkrétumnál kell az embereket megjelölni, Nem lehet felszólításra dolgozni.

Csoma Botond hozzátette, hogy fontos az emotív vetületre figyelni, de a professzionális bizottság sem jelent garanciát, példa rá a Főtér esete.

Gergely Balázs az utóbbi évek távlatában példátlannak értékelte a találkozást, és lényegesnek tartotta a konzultáció beindítását. A városnapokkal kapcsolatban javasolta, hogy az egy hetes rendezvénysorozatra kiutalt pénzek 20%-át utalják ki a magyar közösségnek, és ezt foglalják bele a tanácsi határozatba.

Tibád Zoltán megjegyezte, hogy tudnunk kell a rendezvény kereteit, hogy miben gondolkodhatunk, hiszen Kolozsváron még nincs gyakorlata annak, hogy mit viszünk ki az utcára. Fontosnak tartja, hogy a szakmai megalapozottságú döntésben a magyar közösség képviselői is részt vegyenek.

Czika Tihamér azzal a javaslattal fordult az egybegyűltekhez, hogy az elkövetkező hét folyamán szervezzenek még egy találkozót, amire mindenki felkészül 3 fő probléma megbeszélésére: az alapértékek felsorolására, a városhét pontos időpontja és annak indoklása, és tevékenységek konkrét javasolása, amelyeket egy-egy szervezet felvállal. Az így összeállított javaslat listából a szakértők csoportja egy olyan anyagot tud majd összeállítani, amit le lehet tenni a városházán.

Simpf Norbert egyetértését fejezte ki az ötletek összegyűjtése, jegyzése és a szakmai csapat bevonása kapcsán.

Dáné  Tibor Kálmán, EMKE, javasolta, hogy a következő találkozáson már létezzen egy anyag azokról az értékekről, amelyekről lehet beszélni.

Herédi Zsolt az ötletek megszavazásának módja miatt fejezte ki aggodalmát.

Czika Tihamér javasolta, hogy minden intézmény egy-egy képviselője szavazzon.

Boros János felhívta az egybegyűltek figyelmét, hogy az események felgyorsulhatnak, ezért jó lenne az elkövetkező héten egyet érteni az elvi kérdésekben, hogy a szakemberek ki tudják dolgozni az anyagot.

Mátis Jenő megköszönte a jelenlétet.